Get Adobe Flash player
Lelkeket melengető néptánctalálkozó

A Kézdiszentlélek fölött emelkedő Perkőn a Kovászna Megyei Művelődési Központ Kézdiszentlélek önkormányzatával együttműködve június 14-én kilencedik alkalommal szervezte meg a gyermek- és ifjúsági táncegyüttesek találkozóját. Az eseményen 34 csoport és közel 950 táncos volt jelen Kovászna, Hargita, Maros és Bákó megyéből, illetve részt vett a tavaly is fellépő kisújszállási csapat, amely három különböző korosztályú csoporttal érkezett, a Garaguly és Karakasok nevű gyermek-néptáncegyüttessel, akik magukkal hozták a Gyöngyök Ifjúsági Néptáncegyüttest és a Nagykun Táncegyüttest is.
 
A Morfondír.ro Virág Endrétől, a Kovászna Megyei Művelődési Központ referensétől, valamint a részt vevő csoportok oktatóitól arról érdeklődött, hogyan értékelik az idei rendezvényt.

Az Erdélyi Perkő Gyermek- és Ifjúsági Táncegyüttesek Találkozóját első alkalommal 2005-ben szervezték meg Jánosi József táncmester kezdeményezésére. Az első találkozás nyolc tánccsoport részvételével zajlott, és onnantól kezdve egyre népszerűbb lett a rendezvény. Már az első találkozók után megfogalmazódott a szervezőkben, hogy nemcsak a csoportok színpadi megmutatkozására van szükség, hanem olyan rendezvényre, amelyen a székelyföldi gyermek- és ifjúsági néptáncegyüttesek lehetőséget kapnak a kapcsolatteremtésre, és megélhetik, hogy milyen sokszínű és gazdag a magyar néphagyomány.

Virág Endre főszervező véleménye szerint manapság sok fesztiválszerű rendezvényt szerveznek, amelyre a néptáncegyüttesek megérkeznek, fellépnek, esetleg átvesznek egy oklevelet, és utána – anélkül, hogy egymással találkoznának – elmennek. Ilyen találkozóról azonban, mint amilyen a perkői, nem tud egész Erdélyben. Nem tömegrendezvényt kívántak szervezni, hanem olyan találkozót, amelyen a néptáncot szerető emberek összegyűlnek és örvendeznek egymásnak, a fellépő gyermekek és fiatalok pedig arról tesznek tanúbizonyságot, hogy ápolják a magyar néptáncörökséget – tette hozzá.

Miért a Perkőn?

A Perkő-tetőn áll a 13. századi, római katolikus Szent István-kápolna, amely a tatárjáráskor elpusztított Szentlélek vára helyén épült. Virág Endre elmondta: azért választották a Perkőt helyszínül, mert ez szakrális, a külvilágtól, a külső információbefolyástól elzárt tér, ahol a találkozók napján minden, ami a résztvevőket körülveszi, értéket képvisel.

A színpadi fellépések mellett a szervezők kézműves-tevékenységekről is gondoskodtak, voltak „népi olimpiás" szabadtéri játékok (rongylabdafoci, kötélhúzás, zsákbanfutás, fakanalas tojásfutam stb.), környezettudatos stand, kiértékelő az együttesvezetőknek, tábortűz, közös táncház, zenélés és éneklés, a nyeregben végighúzódó sátrakban pedig a népművészek kínálták termékeiket.

– Idén bővült a műsorok és tevékenységek palettája. A találkozót rendhagyó módon bábjátékkal indítottuk – közölte a főszervező –, a Cimborák Bábszínház Benedek Elek meséje nyomán A szegény ember királysága című bábjátékot adta elő Nagy Kopeczky Kálmán rendezésében. A napot pedig a csíkszeredai Hargita Nemzeti Székely Népi EgyüttesJános vitéz, avagy a hős gyönyörűséges utazása és csodálatos megérkezése című előadása zárta Boka Gábor rendezésében.

A tánccsoportok fellépése előtt Vaszi Levente, a Duna Televízió Fölszállott a páva tehetségkutató műsorának közönségdíjasa énekelt, majd sorra színpadra léptek a tánccsoportok.

A résztvevők élményei

Ürmösi Incze Mária, a Háromszék Táncegyüttes tagja, a kézdiszentkereszti Tisztás Táncegyüttes oktatója elmondta, hogy ők hatodik alkalommal voltak jelen a találkozón, amely a gyerekek számára a megmérettetés mellett néptáncos évadzárást, ugyanakkor örömet, játékot, kirándulást, ismerkedést, tanulást, ösztönzést és feltöltődést jelent. Csoportjuk 2008 őszén alakult Boldizsár Erzsébet kultúrigazgató kezdeményezésére. Eleinte egy csapat működött, aztán a felserdült ifjak helyét átvették az utánuk következők, majd csatlakoztak hozzájuk az óvodáskorúak is. Jelenleg három csoportban folyik a munka: 20 tagú az óvodáskorúakat foglalkoztató Minitisztás, 30 általános iskolás gyerek táncol a Tisztáskában, és 20 líceumista, illetve 20 éven felüli fiatal a Tisztás nevű csoportban. Fő céljuknak tekintik a még elő néphagyományok gyűjtését és ennek hiteles színrevitelét. Tevékenységükben a színpadi szempontok mellett egyre nagyobb hangsúlyt kap az a gondolat, hogy a magyar néptánc nem holt anyag, amire múzeumi kellékként kell tekinteni, hanem hogy helye van a mai fiatalok életében is. Idén a Perkőn a Tisztáska a Tisztás táncegyüttessel közösen felcsíki táncokat adott elő. Az oktató arról is beszámolt, hogy mindhárom csoportban rendszeresen szervezik a próbákat, és a fellépésekkor ragaszkodnak az élő zenéhez, soha nem táncolnak gépzenére. A Perkőn Veres Hunor és Harai Hunor prímások, Horváth Tas brácsás és Csibi Szabi gardonyos húzta az együttesnek a talpalávalót.

A Kostelekről érkezett Vaszi Levente közölte, hogy a Szellőcske Néptánccsoport a Szellő Táncegyüttes utánpótlása, amely 2010 óta működik Ferencz András és Imre Éva magyartanárok vezetésével, 2012 óta pedig ő vette át a gyerekek tanítását. A tánccsoport I–VIII. oszályos gyermekekből áll, akiknek Vaszi Levente szerint az a kötelességük, hogy őrizzék és továbbadják a csángómagyar hagyományt, mert nekik ez a „buletinjik". Mint mondta: a gyermekek tiszta lélekből és szeretetből táncolnak, énekelnek, és képviselik, amit otthonról, a nagyszülőktől, a „tanár bácsiktól és a tanár nénitől" kaptak. A csoport létszáma évről évre változik, jelenleg 43 tagú, hetente egyszer próbálnak, de a „nagy próbákat" igazából az jelenti számukra, amikor bálok, mulatságok vannak a faluban, mert akkor tudnak még „lopni" az idősebbektől.

– Most kaptuk az első meghívást a perkői néptánctalálkozóra. Virág Endre barátom által, aki táncostársam volt a Háromszék Táncegyüttesnél, sikerült ide eljutni. Az egyik zenész most én voltam, de már lassan alakul egy zenekar nálunk a faluban, ami két hegedűsből (Vrencsán Dávid és Váta Gábor) és egy gardonyosból (Kis Árpád) áll, akik most végeztek a 7. osztállyal. Timár Viktor és Györgyicze Csilla hidegségi prímásoktól tanultak hegedülni. A továbbiakban es számítanak reánk, azt mondta Endre, úgyhogy ügyekszünk jövőre es itt lenni. Jó élményekkel „pakolt fel" a találkozó münköt, jónak tartom, hogy van, mert a gyermekeknek ez egy díj így az év végin. Egész évben nincs úgy lehetőségünk, hogy kivigyük a faluból őköt, s most ez egy jó alkalom volt. Színvonalas itt minden produkció, úgy hogy ez ösztönözi őköt es – fűzte hozzá.

A szervezők tervei

Virág Endre beszámolójából kiderült, hogy már most a következő évi találkozó lebonyolításán gondolkodnak: a tízéves jubileum alkalmával – 2015-ben – kétnapos rendezvényt szeretnének szervezni, ahol ezerre tervezik a résztvevők számát, és tovább kívánják erősíteni a csoportok közötti tapasztalatcserét. Mint mondta: idén is meghívták Furik Rita budapesti koreográfust, aki az együttesek vezetőinek elmondta az észrevetéleit nemcsak a táncokkal, hanem a viselettel és a viselkedéssel kapcsolatban is.

A résztvevőkben egyre inkább tudatosodik, hogy a találkozó egy mozgalom része, nevelési forma is, ahol a tánc mellett ugyanolyan fontos az öltözködés, a megjelenés, a viselkedés és a modor – fűzte hozzá a főszervező.

Az oktatók képzését a találkozó után is szeretnék folytatni, ezért hirdettek meg június 30. és július 5. között egy tábort Rétyen az iskolai csoportok vezetői számára, ahol kiváló szakemberek adják át majd a tudásukat a néptánctanítás terén. Sok lelkes pedagógus foglalkozik a gyerekekkel és a fiatalokkal, s mi abban szeretnénk segíteni őket, hogy szakszerűbben, minél jobb módszerekkel oktassanak – zárta a mondandóját Virág Endre.