Get Adobe Flash player

KÉZDISZENTLÉLEK

KÉZDISZENTLÉLEK, községközpont Felsőháromszéken, Kézdivásárhelytől északi irányban, 5 km távolságra, a Kászon vize völgyében. Közigazgatási övezetébe tartoznak: Kézdikővár, Kézdiszárazpatak és Kiskászon. Kővár és Szárazpatak a Torjai-hegységnek, Kiskászon pedig a Székely Kászoni-hegységnek a Kászon vizére eső hegylábi övezetében terülnek el. Az említett vízfolyás ugyanis földrajzi határt képez a két hegyvonulat között.

       

A község területe gazdag régészeti emlékekben. Földrajzi fekvése miatt majdnem minden történelmi kor embere megtelepedett itt. Feltárták az erősdi típusú neolit festett-kerámiát, a bronz- és vaskor maradványait, a gótok hagyatékát. A Szentlélek feletti Perkő-hegy tetején egy nagyméretű bronzkori erődített települést tártak fel, ide helyezik a vitatott szentléleki királyi várat is. Kővár határában késő neolitikumi telepnek bizonyult a nép által Polyvárnak nevezett hely, ahonnan állatokat ábrázoló kerámia-szobrocskák kerültek ki. Kézdiszárazpatakról került múzeumi gyűjteménybe egy kisméretű Osiris-szobrocska. Úgy Kővár, mint Szárazpatak régi templomainak helyét még látni lehet.

KEZDISZENTLELEK - SANZIENI_01.JPGKEZDISZENTLELEK - SANZIENI_02.JPGKEZDISZENTLELEK - SANZIENI_03.JPGKEZDISZENTLELEK - SANZIENI_04.JPGKEZDISZENTLELEK - SANZIENI_05.JPGKEZDISZENTLELEK - SANZIENI_06.JPGKEZDISZENTLELEK - SANZIENI_07.jpgKEZDISZENTLELEK - SANZIENI_08.jpgKEZDISZENTLELEK - SANZIENI_09.JPGKEZDISZENTLELEK - SANZIENI_10.JPGKEZDISZENTLELEK - SANZIENI_11.JPGKEZDISZENTLELEK - SANZIENI_12.JPGKEZDISZENTLELEK - SANZIENI_13.JPGKEZDISZENTLELEK - SANZIENI_14.jpg

A községközpont első írásos említése 1251-ből származik (Zent Lelewkh), Szárazpataké 1311-ből (Zarazpatak), Kőváré 1332-ből (Pusulnic), Kiskászoné 1567-ből (Kyskázon). Itt jegyezzük meg, hogy Kézdiszentlélek nyugati része. Kővár és Szárazpatak, besenyők lakta települések voltak. A torjai Apor latifundiumhoz tartozó falvakként 1876-ig Felső-Fehér vármegye tartozékai voltak. Kővár falu régi neve Réseinek volt, s csak 1906-tól jegyzik Kővár néven az anyakönyvekben. Említik, hogy az Ojtozi-szoroson 1241-ben betörő tatárok feldúlták a környező falvakat, a lakosságot felkoncolták. A kuruc szabadságharc idején az osztrák katonaság kirabolta és fosztogatta népet. 1718-ban pestis pusztított. A negyvennyolcas magyar szabadságharcnak összesen tizennégy áldozata volt. Szentlélek egyházas hely ma is és a múltban az volt, hisz az említett Perkő-hegy tetején álló négykaréjos Szent István kápolna ősidők óta búcsújáró hely. A folyamatos fejlődés eredményeként lassan nőtt a településcsoport lélekszáma. A 2002-es népszámlálás adatai szerint az összlakosság száma 4682. Szentléleken 2780, Kőváron 984, Szárazpatakon 628 és Kiskászonban 290 lélek lakott. Nemzetiségi összetétele: 99,27% magyar, 0,58% román, 0,15% más. Kézdiszentlélek a múltban is jelentős település volt, hisz itt vezet át az az útvonal, amely a Kászon patak völgyén át a Kászonokkal, majd Alcsíkkal, nemkülönben az, amelyik a Szentföld északi falvain át az Ojtozi-szoros felé irányul. A rendszerváltás után megnőtt a magántőke, mezőgazdasági farmok alakul-tak, malom, kenyérsütőde működik. Jelentős gazdasági ág lett az állattenyésztés és az erdőgazdálkodás.

A községközpontnak vasútállomása van a Sepsiszentgyörgy-Bereck szárnyvonalon. Közművelődési életében fontos szerepet játszik a vegyesdalárda, a néptánc és a hagyományokat felelevenítő Betlehemes csoport. Az elmondottak ellenére nem jeleskedik a faluturizmus gyakorlásával, pedig egy sor látnivalóban gazdag és értékes turisztikai objektummal bír s altalaja eddig még nem hasznosított savanyú-vizet rejteget. Látnivalók: a szentlélek! római katolikus vártemplom (középkori műemlék), a négy- karéjú perkői Szent István kápolna, amely freskómaradványokat (Szent István, Szent László, Szent Imre herceg és Szent Gellért püspök) őriz, a szépirodalomban is szereplő Tarnóczy-Mikes-kastély romjai (Kemény Zsigmond: Özvegy és lánya), a kiskászoni Búcsújárók emlékháza.

Néhány éve még élő szokás volt Szentléleken a farsangkergetés. Kézdikőváron különleges érdeklődésre tarthat számot a „szentcsalád járás", melyet a fiatalok gyakorolnak advent idején, szállást keresve a kis Jézusnak. Szárazpatak szülötte volt Opra Benedek (1907-1978) tanár, az 1956-os magyar szabadságharc idején meghurcolt jeles padagógus, akit az akkori rezsim bebörtönzött, s most a forradalom - post humus - kitüntetettje. Nevét felvette a falu iskolája.