Steluță inactivăSteluță inactivăSteluță inactivăSteluță inactivăSteluță inactivă
 

Tarnóczi-Mikes kastély romjai

A Perkő-hegy lábánál, a falu északnyugati részén egy magaslaton állott a mára omladozó régi, de még reneszánsz elemeket őrző Tarnóczi-Mikes kastély történelmi és irodalomtörténeti emlékhely. A feltételezések szerint a reneszánsz kastély egy régebbi – XV. századi – erődített kastély romjaira épült. 

Első írásos említése 1465-ből való. Orbán Balázstól megtudni, hogy a középkor folyamán a kastély és uradalom többször is gazdát cserélt. Az 1400-as évek elején Mikes Benedek kezdte építeni, innen a neve, Mikes vára. 

1634-ben a kastélyban történt Tarnóczi Sárának Mikes János általi elrablása. A kastély utolsó gazdájának az Apor családot tudjuk. 

Egymást váltó, jeles tulajdonosai miatt egyfajta központja volt a XV-XVIII. századi háromszéki eseményeknek. Ez volt Kemény Zsigmond Özvegy és lánya című regénye cselekményének egyik színhelye. A kastély a XIX. század elején még lakható volt, Orbán Balázs látogatásakor már nem lakták, de akkor két emeletnyi magasságban még álltak reneszánsz kőfaragványos falai.

 

Itt mutatták be szabadtéri színpadon 1938-ban Nyírő József Jézusfaragó emberének színpadi változatát, Szakács Antal kántortanító rendezésében. 

Az egykori kastély egyik bejárati kapuja és a vár kőkerítésének egy része még mindig látható.


KÉZDISZENTLÉLEKI PLÉBÁNIA

plebaniaszt

A plébánia 1821-ben épült (277. szám). Építészeti műemlékként tartják számon, amely jellegzetesen a XVIII. századi háromszéki kúriák formavilágát őrizte meg. Téglány alaprajz, középen előreugró pilléres-boltíves tornác, ácsremekmű tartotta ún. duplatető. 

Ha összehasonlítjuk a Könczey-Páll kúriával sok hasonlóságot fedezhetünk fel. Feltűnőek a tetőt élénkítő padlásvilágító, kontyolt tetős ablakok, a boltíves tornác eltérő aránya, eltérő bejárati megoldás. Szintén nagy a hasonlóság a magas kőkapu lábak sorozatába fogott bejárók látványos együttese között.


KÉZDISZENTLÉLEKI ERŐDTEMPLOM

Az eddig végzett régészeti és helyreállítási munkálatok megállapításai szerint a helység jelenleg álló egyházi épületét a 15. század végén, a 16. század elején emeltette a székely falusi lakosság – nagy valószínűséggel – a régebbi templomának a helyére. Osztozott a Székelyföld történelmi sorsában, vagyis az egyre erősebben támadó török és tatár seregek, valamint a garázda Habsburg zsoldosok gyakori dúló-fosztogató portyáiban. Ennek kivédésére, mint szerte a környéken, Kézdiszentléleken is az egyetlen jelentősebb kőépületet, vagyis a helybeli plébániatemplomot kőfalakkal és tornyokkal övezték.

Az viszont érdekes, hogy a védőművek létrejöttét elég késői időpontra, a 18. századra helyezik a szakemberek. A történeti adatok arra utalnak, hogy a ma is látható védőfal 1731-ben még csak épülőfélben volt. Jelentősebb katonai eseményről, ostromról nem maradt fenn írásos adat a falusi lakosságnak menedéket nyújtó templomerőddel kapcsolatban. A háborús idők elmúltával is épségben maradt, a helyreállítási munkálatokról 1622, 1701, 1773, 1892, 1931 és 1969. esztendőből tudunk. Az 1980-as években két oldaltérrel bővítették a szentélyt, megsemmisítve a középkori sekrestyét és feltehetőleg a vakolat alatt megbúvó külső és belső falfestményeinek jó részét.


A PERKŐI KÁPOLNA

perkokap1

Négyszögletes, de mindegyik falában félkörives karéjjal kialakított, kupolás épület, mind a négy karéja fölött huszzártoronnyal. A középső teret fedő kupolán elhelyezett huszártoronnyal együtt így öt tornya van a templomnak. Elhelyezése pontosan keletelt, a nyugati karéj kapuzata kőből faragott és első látásra megállapíthatóan elüt a templom stílusától, később került oda. Egyenes felső lezárása van, amelyet két reneszánsz díszítésű féloszlop tart. A portálé szemöldökgerendájában két címeres pajzs van kifaragva, egyikben átnyilazott „vadkan KS betűkkel, a másikban átszűrt szarvas LE betűkkel, közöttük felirat: „Non est mortale quod opto Anno Dni 1686 Die 23 Mart"


A déli karéj közepén van. a rotunda egyetlen ablaka, melytől nyugatra és kissé lejjebb egy másik, befalazott is jól kivehető. A templom korábban fazsindeleyes lehetett. Padlózata kváderkő. A belső tér a huszártornyok hosszúkás ablakaiból kapja a fényt, a falak fehérre meszeltek. Az elpusztult oltárkép Szent Istvánt ábrázolta, amint felajánlja koronáját Szűz Máriának.

A rotundától mintegy 22 m-re északnyugatra meglehetősen otromba kinézetű, 3.75 m x 3.75 m alapterületű harangláb áll. Ezektől kissé távolabb, egy nyeregdombon áthaladva érünk a szemben lévő dombtetőre, amely az előzőnél alig alacsonyabb. Itt kőkeresztet találunk, amely érdekes .információval szolgál, szövege ugyanis'a következőképpen kezdődik: „/Nyolc gyerekét s párját / veszített férj áldozatából / Állok e hegy ormon / ős kápolna helyén /... " És valóban( a meglévő alapkövek sejtetik egy patkó alakú szentéllyel kialakított templom egykori formáját. Ennek rajzát Orbán Balázs is közli.

perkokap2
Amilyen különleges látványt nyújt ez a kis kápolna, épp olyan különleges és eltérő a megítélése is. A legtöbb szemlélőjét becsapta vagy legalábbis befolyásolta a kapuzat szemöldök gerendájában jelzett 1686-os dátum. 

Orbán Balázs így vélekedett róla: 

„A hajdan büszke donjon helyére s hihetőleg annak anyagjából egy román modort utánzó toronyka által tetőzött ötkúpú kápolna épült, mely a négyszögidomhoz ragasztott négy félkörből alakult, s mely alapszerkezetében a regensburgi 12. század középen épült Baptisariumhoz nagyon hasonlít, bár alig feltehető, hogy imolánk ily régi lenne, s ezért azt csak későbbi utánzásnak kell tartanom, amit nyugatra néző faragott köportáléja s annak felirata is mutat." 

Gaali Zoltán szó szerint átveszi Orbán Balázs leírását és a Perkő alaprajzát. Ugyancsak ez a kiindulási alapja a Bartos Endre által összeállított Mesél a Perkő — Kézdiszentlélek község monográfiájából című összeállításnak, amely elfogadja a kapuszemöldökben levő évszámot a templom építési dátumának: „A hegy tetején 1686-ban bizánci stílusú kápolna épült. A címerében lévő K, S. betűk építőjének Kálnoki Sámuel nevét őrzik." 

Gervers-Molnár Vera, aki elsőként gyűjtötte könyvbe az ország egykori területén tévő rotundák anyagát, ezt a kápolnát nem vizsgálta meg személyesen. Bár a kézdiszentléleki négykaréjos rotundát „feltehetően XIII. századinak" ítéli, ezt csak Entz Géza szóbeli közlésére alapozva. Nem csodálkozhatunk azon, hogy Orbán Balázstól kezdődően legtöbben furcsállták a templomot és utánzatnak tartva, nem tudták saját korába helyezni, hiszen egyedi jelenséget láttak benne. Nem tudhatták, hogy a rotunda előképeit a Kaukázus vidékén, és a bizánci építészetben kell keresni, nem ismerték a gyökereket. 


A rotunda jelentősége azóta vált különlegesen fontossá, amióta két, a kézdiszentlélekihez hasonló alaprajzú templom alapfalai kerültek elő Magyarországon. Az egyik a székesfehérvári Szt. Kereszt sírtemplom, amelyet a kutatók Géza fejedelem sírtemplomának tartanak, és szintén négykaréjos, kisméretű, centrális templom. A másik lelet pedig a Szekszárdon előkerült apátsági - kilencosztatú, centális templom, szintén az alapfalai ismertek. 

A kézdiszentléleki templom - hasonló alaprajzával - segítséget ad a két hazai templom külső képének rekonstruálásához, míg ezeknek előkerülése bizonyítja, hogy a kézdiszentléleki nem „egyedi furcsaság", hanem megvannak a rokon emlékei építészetünkben és ez a templom datálásához is új szempontot ad. Nem valószínű az Orbán Balázs által feltételezett XVII. századi építés, mert az erre bizonyítékul szolgáló kapuzat későbbi betoldás, és a barokkkorban nem volt divat román stílusú templomok utánzása.

X-XIII. századi építését valószínűsíti, ezzel szemben: stílusa, előképei, falazása, falvastagsága, a déli karéjba kialakított ablakának formája, valamint hogy az alaprajzilag legközelebbi rokon emlék, a székesfehérvári templom első-építészeti emlékeink, közé tartozik, X. századi.

A kápolna egyébként a legfontosabb búcsús hely a csíksomlyói után.


A KÖNCZEY-PÁLL UDVARHÁZ

kpudvarhaz

A Perkő tetejéről szemlélődő látogatónak csakhamar feltűnik a községközpont Vízága nevű falurészén a környezetéből magas, zsindelytetős duplafedelével kiemelkedő épület. Ez aKönczey-Páll néven ismert udvarház, mely jelenleg is lakott és a Páll család tulajdonában levő udvarház kőtornác oromfalán látható felirat szerint a zsindelyes tetejű kúria 1608-ban épült, felújították 1829-ben. 

A főépület impozáns megjelenését egy XVII. századi udvarház többszöri átalakításával és bővítésével nyerte. A teleknek két bejárata van. Ezek közül az eredeti három falazott kapuláb közötti szekérbehajtóval és bolthajtásos kiskapuval az épülettől északkeletre helyezkedik el. Erre merőlegesen, az előbbivel megegyező rendszerben, de egyszerűbb kivitelezésben alakították ki a második bejáratot. 

Ezzel egyidős lehet a telket kettéosztó falazott kerítés, mely a Páll család örökösei között történt birtokosztást követően épült, és ekkor toldhatták a kúria nyugati oldalához csatlakozó szerényebb kialakítású épületszárnyat is. A téglalap alakú, kétsorosan elrendezett hatosztatú kúria magjához az északi oldalon, az épület teljes hosszában keskeny, központi részen oszlopos tornácot ragasztottak, melyet később beépítettek. 

A déli oldal középtengelyében előreugró, négyzetes, szedett élű pillérekre támaszkodó árkádos portikusz a főbejáratot jelzi. Oromfalában íves lezárású négyzetes fülkében egykor felirat hirdette az építés idejét, amiből mára már csak az ÉPITETETT szó olvasható. Az épület ereszvonalában végigfutó vakolt téglapárkány és az ablakok körül egyszerű keret díszíti a homlokzatokat. 

Ma már a kúriának csak az északi és keleti részét lakják a Páll család leszármazottai. Sajnos, a megrongálódott zsindelyfedél miatt az épület állandó beázásnak van kitéve. (198-199. házszám)


TAMÁS ELEK-FÉLE UDVARHÁZ

tamaselekudvarhaz

1812-ben épült, pilléres-boltíves tornáccal. (87-88. házszám), mely a késő reneszánsz udvarházak utánérzése. Az eszterhéj felett, enyhén ívelt barokkos ízű oromfal emelkedik. Az ablakok felett Napóleon császárságának időszakára emlékeztető empire füzérsor tagolja a falat. És az épületsarkok armírozottak. Mindehhez, ráadásként, az előbbi elemek ellenpárjaként, s telekre vezető kapu kőlábai felett fából készült galambdúcos tető.

 

Search

Language